“Hölgyeim és Uraim, kicsik és nagyok, kössék le figyelmeteket e következő sorok. Izgalmakkal teli történetek, képek melyekkel te is átélheted kicsit az egészet ☝️”
FIGYELEM! – A következő sorok az unalom megzavarására alkalmasak lehetnek!
Akkor kezdjünk kezdjünk is neki. Miért is kezdek most írni? – Őszintén fogalmam sincs. Miért most, és miért nem 5 vagy 10 éve? Hiszen akkor is voltak sztorik amiket szívesen megosztottam volna, de ez már talán az a kategória amiből talán egy kicsit szórakoztató módon okulni is lehet. De persze az is lehet hogy csak szimplán önző módon terápiás jelleggel kiírom magamból a sok vackot. Ki tudja, nem is igazán fontos. Na meg különben se próbáljon meg senki meggyőzni arról, hogy a rengeteg neves írónk, költőnk csak azért kezdtek írni mert szimplán “írhatnékuk“ volt. Ráadásul némelyik le merném fogadni, hogy túl sok Hypo-t szörcsölt közben. Viszont a saját dolgomat megkönnyítve ez cseppet sem változtat tényen, hogy mindezt egy eredetileg német nyelvű billentyűzeten kell megtennem. Igazi fun percek következnek mindenkinek. 😄
Valahol ott kezdeném a történetet, hogy ezelőtt 100 évvel egy székesfehérvári multinál dolgoztam már viszonylag tetemes ideje, amikor is egyik reggel elkezdett viszketni a nagylábujjam, hogy ez a hely nem az én világom, a legkisebb porcikám sem kíván itt megöregedni mert mondjuk ki na…marha unalmas hosszú ideig mérgező környezetben létezni…pfejj.
Szóval “ingyen szabadulhatsz a börtönből” kártya híján tudtam, hogy stabil nyelvtudás nélkül, amit persze a csodálatos magyar oktatási rendszer általános állapota miatt az iskolák befejezése után sem éreztem túl erősnek – hát igen nehezen fog menni.
*SEMMI PÁNIK*
Hiszen dolgozó jó kis majomként havonta azért dobtak valami kis alamizsnát elém amiből tudtam fizetni magántanárt és hopp, ott is voltunk, hogy 1 év alatt B2 szintű angol nyelvvizsgát tehettem. Ez persze nem azt jelentette, hogy tudtam is beszélni folyékonyan, csak hogy volt egy papírom amivel rendkívül kényelmetlen tisztítani a fenekem de ellenben elég fancy ahhoz, hogy az idők végezetéig a fiókom legmélyén pihenjen békében. Amen. 🙏
Szóval még be sem fejeztem a nyelvvizsgát, de már bőszen kerestem a jobbnál jobb leendő munkaadómat. Néhány válaszolt, volt akikkel beszélgettem, volt aki cseszett válaszolni (nekik üzenném, hogy nincs harag, nem kívánok semmi rosszat…mondjuk levegőt sem többet…). Naaa mindegy, majd egyszer csak – derült égből villámcsapás – jött a lehetőség…”Induló cég Magyarországon, Osztrák anyavállalat, stabil háttér, zöldmezős beruházás” – jött a sok marketing bullshit, ráadásul a poén, hogy ők kerestek meg, vagyis a fejvadász, mindegy részletkérdés. Zöldmezős…itt egy pillanatra álljunk meg. Ez nem azt jelenti mint ahogy sokan elképzelik (teljesen nyilvánvalóan én nem ilyen voltam…cöhh ugyan már), hogy mezőgazdálkodással foglalkoznak, hanem hogy teljesen új projektektekhez keresnek embereket. Hát mi sem kellett több, teljesen mindegy mi, csak hadd mennyek mááá innennel. 😅
Megvolt az interjú, egyszerű próbafeladatok, az egyiken elhasaltam, ráadásul végig angolul…azt hiszem ezt nevezik mély víznek vagy mi. 🌊
Megbeszéltük, hogy egy elég nívós pozíciót kéne betölteni, ami azzal járna, hogy nem túl sok időt töltenék otthon, cserébe bejárom a világot a cég pénzén. Hüüülye vagy? Real deal, hol kell aláírni? 🤩✈️🧳
Persze az interjú után erős kételyeim voltak, mivel sikerült azt a fránya feladatot elbaszcsizni, ráadáasul akkoriban az angolom sem volt fullos, de biztos szépen csillogott a szemem, együttálltak a csillagok is, na meg egész jól álltam már akkor is a problémamegoldáshoz, hát végül felvettek. Akkoriban egy második cég is versenyben volt, ami a családom támogatása szempontjából lett volna előnyös, mivel helyben maradtam volna, de végül pont az ő unszolásukra indultam útnak. És milyen jól tettem ugye, most nyomnád a Tiktokot meg pörgetnéd az InstaNtgrammot mi? Olvasd inkább ezt a blogot, addig sem unatkozol és garantálom nem bánod meg. 😉
No és hát így adódott, hogy nyakamba vettem a világot, és így lettem Accidental Nomad. Kövesd te is velem kalandos utamat egy magyar kisvárosból indulva Grazba, majd Spanyol, Francia, Németországon és az USA-n keresztül egészen Hong Kong-ig és Dél-Koreáig, a világ több mint 15 országba. 🤠
Jó szórakozást! Nepál! 😉
Az utazásokról készült képek 100%-ban saját készítésűek, mesterséges intelligenciát még csak távolról sem láttak, illetve elérhetőek InstaNtgrammon is! 🌄
Ha tetszik a tartalom osztani, like-olni ér, eskü ingyé van 😀
Instagram link: #mostlylost_travel
Tipp: Megéri a cikkeket telefon helyett nagyobb kijelzőn olvasni, teljesen más élmény a képek elrendezése miatt 😉
Vélemény, hozzászólás?